Egy kitartó tudós munkája, avagy a klímamodellek kialakulása a napjainkig

 Mikor elindultok otthonról valahova, akkor a telefonotokat megnyitva másodperceken belül meg tudjátok nézni, hogy  milyen időjárás várható aznap. Mikor fog esni az eső, hány fok lesz pár óra múlva?

Most képzeld el, hogy ezért az előrejelzésért valaki egy teljes évig számol. Hihetetlenül hangzik, de több mint 100 évvel ezelőtt pontosan ez történt.

Az 1900-as évek elején a tudósok még nem tudták pontosan kiszámítani az időjárást. Sok előrejelzés inkább tapasztalaton és megfigyelésen alapult. 

Egy brit tudós, Lewis Fry Richardson viszont másképp gondolkodott. Azt mondta:

„Ha a légkör mozgását fizikai törvények irányítják, akkor matematikával ki is lehet számolni.” 

Ez akkoriban nagyon merész ötlet volt.

 

Richardson furcsa ötlete

Richardson fogta az Európából származó 1910. május 20-i időjárási adatokat. Ezután elkezdte kiszámolni, hogyan változhat a légkör a következő órákban. A problémát apró rácspontokra bontotta, és minden egyes pontnál kiszámolta, mi történik. Csakhogy mindezt kézzel kellett elvégeznie. Nem volt számítógép. Nem volt kalkulátor. Csak papír, ceruza és rengeteg türelem. Az eredmény: 1 év munka egyetlen előrejelzésért.

A tudós végül kiszámolta, hogyan változik az időjárás 6 órával későbbre. Ehhez körülbelül egy év munkára volt szüksége. Ráadásul az eredmény sem lett túl pontos. A számított légnyomásváltozás teljesen irreális lett. De mégis hatalmas jelentősége volt.

 

A számítás fontossága

Richardson kísérlete megmutatta, hogy az időjárást fizikai egyenletek segítségével elvileg valóban ki lehet számolni. A probléma csak az volt, hogy ehhez túl sok számításra volt szükség. Továbbá több rácspontra kell bontani a területet.

 

Megoldás

A megoldást végül a számítógépek megjelenése jelentette. Az első elektronikus számítógépek már sokkal gyorsabban tudtak számolni, így megszülethetett a modern időjárás-előrejelzés. Ma már más a helyzet. Most már szuperszámítógépek számolják az időjárást és az éghajlatot.

Ami Richardsonnak egy évig tartott, azt ma a számítógépek néhány másodperc vagy perc alatt elvégzik.

Így tudjuk ma gyorsan megtudni, hogy esni fog-e holnap, jön-e vihar, vagy milyen lesz az idő a hétvégén.

 

Ti is olyan kitartóak vagytok, mint Lewis Fry Richardson?

A mumus szén-dioxid

 A mindennapokban sok helyen találkozhatsz a szén-dioxiddal, pl.  a szénsavas víz palackjának oldalára írva, a híradóban stb.

Szénsavas víz címkéje (Szén-dioxiddal dúsított)

Forrás: Internet

A Föld levegőjében sokféle gáz található. Az egyik ilyen a szén-dioxid (CO₂). Kis mennyiségben természetes és fontos része a Föld működésének.

Az utóbbi kb. 200 évben azonban az emberek egyre több szén-dioxidot juttatnak a levegőbe, és ez már rossz hatással van a bolygó éghajlatára.

Amikor az emberek egyre több gyárat, autót és erőművet kezdtek használni, sok energiára lett szükség. Ezért rengeteg szenet, kőolajat és földgázt kezdtek elégetni. Amikor ezeket elégetjük, szén-dioxid kerül a levegőbe.

A tudósok mérései szerint:

• régen a levegőben kb. 280 ppm CO₂ volt
• ma már 420 ppm körül van

Ez azt jelenti, hogy ma sokkal több szén-dioxid van a légkörben, mint az ipari forradalom előtt.

Forrás: Tanárnőm ppt-je

Probléma a szén-dioxiddal:

A szén-dioxid egy üvegházhatású gáz. Ez azt jelenti, hogy segít bent tartani a hőt a Föld légkörében. Olyan, mintha egy láthatatlan takaró lenne a Föld körül.

Ha azonban túl sok lesz belőle, akkor:

• több hő marad a légkörben
• a Föld átlaghőmérséklete emelkedik
• változik az éghajlat

A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az elmúlt évtizedek felmelegedésének nagy részét az emberi tevékenység általi megnövekedett üvegházhatású gázkoncentráció okozta.

 

De honnan is jön a szén-dioxid?

Sok emberi tevékenység mellékterméke a szén-dioxid. A legnagyobb források a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a gyárak működése, az erdők kivágása és a cementgyártás.

Amikor erdőket vágnak ki, nemcsak CO₂ kerül a levegőbe, hanem kevesebb fa marad, ami el tudná nyelni azt. Az erdő ugyanis az egyik legnagyobb szén-dioxid megkötő rendszer.

Forrás: Tanárnőm ppt-je

Hogyan segíthetsz?

Sok apró dologgal tudsz hozzájárulni ahhoz, hogy kevesebb szén-dioxid kerüljön a légkörbe! Például, ha kis távolságra lévő helyre mész, akkor menj gyalog vagy biciklivel! Kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából! Húzd ki a töltődet, ha nem használod!

Ne hagyd sokáig nyitva a hűtőt vagy télen az ablakot! Gyűjtsd szelektíven a hulladékot! 

Forrás: AI

A Föld éghajlata egy érzékeny rendszer. Ha odafigyelünk rá, sokat tehetünk azért, hogy bolygónk egészséges maradjon.

Forrás: Internet

Miért fontosak az erdők a klíma szempontjából?

Mekkorák valójában a lábnyomaid a Földön?

 Képzeld el, hogy a Föld egy hatalmas kert! Ebben a kertben minden embernek jut egy darabka föld, amin megtermeli az ételét, biztosítja az energiáját, és „eltakarítja” a hulladékát. De vajon mindannyian csak akkora területet használunk, amennyi jutna nekünk? Erről szól az ökológiai lábnyom.

Forrás

 

Ökológiai lábnyom

Forrás

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, mekkora területre van szükség ahhoz, hogy megtermeljék az ételeinket, biztosítsák az energiánkat, felépítsék az otthonainkat, előállítsák a ruháinkat és tárgyainkat, és elnyeljék a keletkező hulladékot.

 

A Földön kb. 8 milliárd ember él, és összesen kb. 12 milliárd hektár terület áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy fejenként körülbelül 1,5 hektár földterület jutna minden embernek ebből a kertből.

De a valóságban az emberiség átlagosan kb. 2,6 hektár területet használ fejenként. Vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit a Föld hosszú távon biztosítani tud.

 

Karbonlábnyom

Forrás

 

Az ökológiai lábnyom része a karbonlábnyom, ami azt mutatja meg, mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár egy tevékenységünk. Például: autózás, repülés, fűtés, áramhasználat.

 

Ma az ökológiai lábnyomunk kb. 60%-át a karbonlábnyom teszi ki. 1961 óta az emberiség szénkibocsátása több mint tizenegyszeresére nőtt!

Számold ki neked mennyi a karbonlábnyomod ezzel a linkkel!

 

Mit tehetsz ellene?

 

Forrás

Lehet, hogy kicsinek tűnik a szereped, de számít!

-              Kapcsold le a villanyt, ha nem kell!

-              Kerékpározz vagy sétálj rövidebb távon!

-              Ne pazarold az ételt!

-              Használj újratölthető kulacsot!

-              Javítsd meg, amit lehet, ne dobd ki rögtön!

Sok kicsi lépés együtt nagy változást hozhat.

 

Ha mindenki úgy élne, mint te, hány Földre lenne szükségünk? Járj utána a linkeken!

 

Magyar nyelvű link

Angol nyelvű link

Magyarország titokzatos időjárása

Biztos ti is észrevettétek már, hogy nyári szünetben rövid ujjú pólóban és rövid szoknyában, nadrágban járunk, a téli szünetben pedig nagykabátban, sapkában és sállal. Sőt, azt is, hogy például télen egyik nap hógolyózni tudunk, a másik nap pedig csak hideg van és fúj a szél. 

Magyarország éghajlata azért ilyen változatos, mert hazánk a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy nincs egész évben nagy hőség, de nem is állandó a hideg. 

Az időjárásunkat három irányból érkező hatások alakítják:

·      Nyugatról, az óceán felől nedvesebb, enyhébb levegő érkezik.

·      Keletről szárazabb, szélsőségesebb időjárás jön.

·      Déli irányból pedig melegebb, mediterrán hatás is elér minket.

Éghajlati övezetek

Hozok nektek néhány érdekeséget ezzel kapcsolatban, amelynek tudatában nagyon menők lesztek a suliban!

 

Napsütés 

Egy évben átlagosan kb. 2000 óra, azaz kb. 84 nap napsütés ér minket.  Ez olyan, mintha az egész nyári szünet és még két iskolai hét alatt sosem menne le a nap. Délen és az Alföldön több a napsütés, a hegyekben kevesebb. 

(Forrás: Internet)

Hőmérséklet

•   Az éves átlaghőmérséklet: kb. 10-11 ^oC. Kb. ilyen hideg van egy borospincében.
• Januárban szokott lenni a leghidegebb és júliusban a legmelegebb.
• A legmagasabb hőmérséklet, amit Magyarországon valaha mértek, 41,9 ^oC volt. Ezt 2007-ben Kiskunhalason mérték. 
• A legalacsonyabb hőmérséklet, amit Magyarországon mértek, -35 ^oC volt. Ezt 1940-ben Miskolc-Görömbölytapolcán mérték. Ez másfélszer hidegebb, mint egy fagyasztóban van.

(Forrás: Internet)

Csapadék

Tudtátok, hogy általában nyáron esik a legtöbb eső és nem ősszel?

(Forrás: Internet)

Hó

A hegyeinkben évente akár 100-120 nap készíthetünk hóangyalkát. Ez a szám kicsit több, mint amennyit az iskolában vagytok a tanév első felében.

(Forrás: Internet)

Szerintetek a sok eső vagy inkább a szárazság okoz több gondot a természetnek és az embereknek?

(Forrás: internet) 

Terepgyakorlat - Normafa (2024.05.03.)

 A mostani terepgyakorlat helyszíne a Normafa volt.

Egy kicsit kitűnt a többi terepgyakorlat közül, ugyanis most különböző telefonos applikációk segítségével csináltunk különböző feladatokat, miközben túráztunk. Az applikációk, amiket használtunk a következők voltak: Természetjáró, PictureThis (növényhatározó), Rock Identifier (kőzet felismerő), Picture Bird (madárhang felismerő), Geocaching. Ebben a blogbejegyzésben az appokkal kapcsolatos tapasztalataimat írom le. 

 

Természetjátó

Igazából ezt az applikációt csak arra használta a csapatom, hogy rögzítse, hogy merre jártunk, hány km-t tettünk meg és mennyi szintkülönbséget küzdöttünk le. Nekem nagyon tetszett, mivel így pontos képet kaptunk a túránkról. 

 

PictureThis (növényhatározó)

            Ezt az appot nagyon ajánlom mindenkinek! A növényt, amit be akarunk azonosítani, csak le kell fotózni, és fél pillanattal később már meg is mondja, hogy mi a növény neve. Azt szerintem fontos kiemelni, hogy a program angol nyelvű, de ha megvan a virág angol neve, akkor az internetes keresőbe való beírása után már azonnal meg is lesz a magyar név is.

            

            Ennek az appnak a segítségével tudtuk meg, hogy hogy néz ki a Magas kőris, ami a Kőris nemzetségébe tartozó, Olajfafélék családjába sorolandó fa. Vagy, hogy a Piros Gólyaorr egy lila színű, Gólyaorr nemzetségbe tartozó, Gólyaorrfélék családjába tartozó, virágzó, lágyszárú növény.

 

Piros Gólyaorr

(Képet készítette: Scholtz Julianna)

Rock Identifier (kőzet határozó)

            Hááááát...ez az app nem igazán vált be nekünk. Ugyanúgy működik, mint a PictureThis, csak kőzet kivitelben, de viszont olyan kőzetet adott ki nekünk, ami 100%, hogy nem található meg a Normafán.

 

Picture Bird (madárhang felismerő)

            Ez az applikáció nagyon tetszett. Igaz, nem volt 100%-ban tökéletes, de ahogy túráztunk az erdőben, hirtelen arcai lettek a madárcsicsergéseknek. Ez az app úgy működik, hogy egy hangfelvételt készít, és azt analizálva adja ki, hogy milyen madár adta ki a felvételen hallható hangokat. Azért mondom, hogy nem tökéletes, mert voltak olyan felismerések, ami biztos, hogy rossz volt, mert egy Amerikában őshonos faj elég kicsi eséllyel csiripel a normafai erdőben. Az alkalmazás használata közben tudtuk meg, hogy milyen a Csuszka hangja, a Kék cinegéé, a Fülemüléé és a Citromos sármányé. Azt is megtanultuk, hogy ezek a madarak mind védettek Magyarországon.

 

Csuszka

(Kép forrása: Internet)

Geocaching

            A geocaching egy modern kincskereső játék. Különböző eldugott helyeken el vannak rejtve különböző méretű ládák vagy jelszavak, amiket az appban lévő leírás és térképi koordináta segítségével lehet megtalálni. Nagyon jó játék, nagyon ajánlom mindenkinek!

 

            Ez a terepgyakorlat is nagyon élmény dús volt. Azt szerettem benne a legjobban, hogy most pedagógiai szempontok is nagyon előtérbe kerültek, ugyanis a gyerekek manapság már a telefonhoz vannak ragadva, és ezekkel az applikációkkal talán jobban fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket a természet iránt. 

Terepgyakorlat - Bátaapáti (2024.04.18)

 A mostani terepgyakorlaton a Bátaapáti NRHT-nál voltunk, ami a Nemzeti Radioaktívhulladéktároló rövidítése. Ebben a blogbejegyzésben ennek a helynek a működésébe pillantunk be.

Miután megérkeztünk, egy előadóteremben meghallgattunk 2 előadást. Az előadásokban szó volt arról, hogy ez a tárolóhelyiség a RHK kft. legfiatalabb létesítménye. A létesítményben kizárólag a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékát tárolják itt. Ezek a kis és közepes aktivitású radioaktív anyagok többsége olyan védőferszerelések vagy szerszámok, melyek az üzemi területen szennyeződtek be. 

Többünkben felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan biztosítják azt, hogy ne kerüljön sugárzó anyag ki a világba. 

Eleinte 2000 literes hordókban szállították speciális teherautókon az M6 autópályán a hulladékot a Paksi Atomerőműből a Bátaapáti létesítménybe. Ezeket a hordókat kilencesével vasbeton konténerbe rakják. A hordók közti teret betonpéppel töltötték fel. Ezt a konténert 7 nap pihentetés után az 1. számú kamrába vitték.

Most már Pakson készítik össze a fémkonténereket és Bátaapátiban már a kész csomagokat veszik át. Az is nagy változtatás, hogy most már 4 hordót raknak egy fémkonténerbe, ráadásul a betonpép, amely az üres tereket tölti ki, össze van keverve radioaktív folyadékkal. Mivel a radioaktív hulladékot csak szilárd formában lehet tárolni, ezért ez egy nagyszerű módja annak, hogy eltárolják, és még több hulladék van a konténerben, mint a régi eljárásnál. Ezeket a konténereket egy vasbeton medencébe rakják, melyet 19 méterenként vasbeton fedlappal lezárnak. A jobb helykihasználás érdekében még hordókat raknak a tetjére. Sokkal hatékonyabb ez a módszer, ugyanis ezzel az eljárással a kamra 50%-át hulladék fedi, míg a régi eljárással mindössze ez az arány csak 20%.

Miután meghallgattuk ezeket az előadásokat, fegyveres kísérettel átmentünk egy öltözőbe. Ott felvettük a gumicsizmát, a fényvisszaverő mellényt és a sisakot. Majd kezünkbe vettük a zseblámpát és a biztonság kedvéért a légzőfelszerelést is. 

Amint mindenki elkészült a felöltözéssel, szépen, libasorban leindultunk az egyik járatban lévő terembe. Itt megnéztük, hogy hogyan néz ki egy olyan hordó és milyen fajta hulladék szokott ezekben lenni (persze ezek nem voltak radioaktívak). Ezen kívül megnéztük még, hogy hogyan néz ki egy robbantólyuk. 

Visszaérvén a felszínre lepakoltuk a cuccokat, elköszöntünk a létesítménytől és Pécsnek vettük az irányt. 

Pécsen ebédelés után járkáltunk egy kicsit a városban és megnéztük a Csontváry kiállítást. Nagyon szép festményeket láttunk. 

Pécsi Bazilika 

Forrás: Scholtz Julianna (szaktársam)

Csontváry Kosztka Tivadar: Castellammare di Stabia, 1902

Forrás: Saját kép

Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban, 1903

Forrás: Saját kép

Ez egy nagyon érdekes és izgalmas terepgyakorlat volt. Főleg azért, mert egy olyan témáról volt szó, amitől nagyon sok ember tart.

 

Terepgyakorlat - Ipolytarnóc (2024.04.04.)

Ez a blogbejegyzésem egy kicsit el fog térni a többitől. Ugyanis most nem csak azt fogom megosztani, hogy milyen élményekkel lettem gazdagabb a terepgyakorlatok által, de most egy kevés ott tanult természettel kapcsolatos tényt is fogok bele csempészni. 

Ezen a terepgyakorlaton az Ipolytarnóci  Ősmaradványok Természetvédelmi Területre látogattunk el. 

Ezt a térséget jártuk be a terepgyakorlat során

Kép forrása: Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

A napot a lombkorona sétányon kezdtük. Miután felvettük a hevedereket, már mentünk is meghódítani a fákat. A sétány állomásain különböző érdekességeket lehetett megtudni a madarakról. 

Volt szó az örvös légykapó-ról, aki a bükkösökben és tölgyesekben él, és repülő rovarokkal táplálkozik. Azt is megtudtuk róla, hogy élénkkék tojásokat rak, amik a gondosan elkészített, fűből és növényi szálakból összerakott fészekben várják, hogy kibújjanak belőle a kismadarak. 

De nem csak az Örvös légykapó rak kék tojásokat! A seregély is ilyen színűeket rak, csak nem annyira élénk kivitelben. A seregély egyébként a ligetes erdőket szereti, ahol odvas fákban költ. Fészkét száraz fűből, növényi szálakból, falevelekből, szőrből és tollból építi. 

Lombkoronasétány

Kép forrása: saját kép

Miután kiszabadult mindenki a hevederből, a Geológiai tanösvény felé vettük az irányt. Ezt a túrát túravezető segítségével tettük meg, aki sok érdekességről mesélt. Ezekből az érdekességekből szemezgettem párat:

 

Paratethys óceán

 

     A talaj, amelyen a tanösvény elején álltunk, 23 millió évvel ezelőtt víz alatt volt. A Paratethys nevű óceán uralta ezt a területet. A talpunk alatt zöldes színű hommokkő terült el. A színéért a glaukonit ásvány a ludas. Ezeken a területeken találtak arra utaló nyomokat (fogakat és csontokat), hogy a térségben cápák, ráják, delfinek, tengeri tehenek, és krokodilok úszkáltak 23 millió évvel ezelőtt.

 

            Konzerválódott lábnyomok

 

    Túránk felénél jártunk, amikor a következő állomáshoz értünk. Itt 17, 5 millió évvel ezelőtti élet nyomaira bukkantunk. Ebben az időben a Paratethys már nem volt jelen a térségben, átvette a helyét egy sebes folyású patak. A patak mentén ezernyi lábnyom árulkodik arról, hogy annak idején ősorrszarvúk, őzek, szarvasfélék, teknős- és varánusz-féle ősállatok jártak a patakhoz inni. A vízben krokodilok, a szárazföldön pedig a viszonylag nagy ragadozónak számító medvekutya leselkedtek ezekre az élőlényekre. A nyomokból ítélve a madarakból sem volt hiány a partnál. A lábnyomokat meg lehetett tekinteni egy házban, ami arra szolgál, hogy megvédje ezeket a páratlan ősi kincseket. A második ilyen házban egy animáció segítségével megelevenedtek a lábnyomok gazdái, ami szerintem a terepgyakorlat fénypontja volt. 

 

Ásatási helyszín, ahol a lábnyomokat találták, 

és a medvekutya animációja a lábnyomok felett.

Kép forrása: saját kép

            A túra után még elidőztünk egy kicsit a Miocén erdőben, ahol a fából faragott ősi állatok voltak kirakva. Segítségükkel ténylegesen láttuk, hogy ezek az állatok mekkorák voltak. Egész addig, amíg az szaktársam oda nem állt a medvekutya mellé, azt hittem hogy sokkal alacsonyabbak voltak ezek az állatok. 

Szaktársam és a medvekutya

Kép forrása: saját kép

A Miocén erdő után meg hazafelé vette az irányt a varázslatos iskolabusz a Z-szakos hallgatókkal a fedélzetén. 

            Ez a terepgyakorlat nagyon nagy élmény volt és sok tudással gazdagodtam általa, amit hazaérvén estig meséltem a családomnak.