Egy kitartó tudós munkája, avagy a klímamodellek kialakulása a napjainkig

 Mikor elindultok otthonról valahova, akkor a telefonotokat megnyitva másodperceken belül meg tudjátok nézni, hogy  milyen időjárás várható aznap. Mikor fog esni az eső, hány fok lesz pár óra múlva?

Most képzeld el, hogy ezért az előrejelzésért valaki egy teljes évig számol. Hihetetlenül hangzik, de több mint 100 évvel ezelőtt pontosan ez történt.

Az 1900-as évek elején a tudósok még nem tudták pontosan kiszámítani az időjárást. Sok előrejelzés inkább tapasztalaton és megfigyelésen alapult. 

Egy brit tudós, Lewis Fry Richardson viszont másképp gondolkodott. Azt mondta:

„Ha a légkör mozgását fizikai törvények irányítják, akkor matematikával ki is lehet számolni.” 

Ez akkoriban nagyon merész ötlet volt.

 

Richardson furcsa ötlete

Richardson fogta az Európából származó 1910. május 20-i időjárási adatokat. Ezután elkezdte kiszámolni, hogyan változhat a légkör a következő órákban. A problémát apró rácspontokra bontotta, és minden egyes pontnál kiszámolta, mi történik. Csakhogy mindezt kézzel kellett elvégeznie. Nem volt számítógép. Nem volt kalkulátor. Csak papír, ceruza és rengeteg türelem. Az eredmény: 1 év munka egyetlen előrejelzésért.

A tudós végül kiszámolta, hogyan változik az időjárás 6 órával későbbre. Ehhez körülbelül egy év munkára volt szüksége. Ráadásul az eredmény sem lett túl pontos. A számított légnyomásváltozás teljesen irreális lett. De mégis hatalmas jelentősége volt.

 

A számítás fontossága

Richardson kísérlete megmutatta, hogy az időjárást fizikai egyenletek segítségével elvileg valóban ki lehet számolni. A probléma csak az volt, hogy ehhez túl sok számításra volt szükség. Továbbá több rácspontra kell bontani a területet.

 

Megoldás

A megoldást végül a számítógépek megjelenése jelentette. Az első elektronikus számítógépek már sokkal gyorsabban tudtak számolni, így megszülethetett a modern időjárás-előrejelzés. Ma már más a helyzet. Most már szuperszámítógépek számolják az időjárást és az éghajlatot.

Ami Richardsonnak egy évig tartott, azt ma a számítógépek néhány másodperc vagy perc alatt elvégzik.

Így tudjuk ma gyorsan megtudni, hogy esni fog-e holnap, jön-e vihar, vagy milyen lesz az idő a hétvégén.

 

Ti is olyan kitartóak vagytok, mint Lewis Fry Richardson?

A mumus szén-dioxid

 A mindennapokban sok helyen találkozhatsz a szén-dioxiddal, pl.  a szénsavas víz palackjának oldalára írva, a híradóban stb.

Szénsavas víz címkéje (Szén-dioxiddal dúsított)

Forrás: Internet

A Föld levegőjében sokféle gáz található. Az egyik ilyen a szén-dioxid (CO₂). Kis mennyiségben természetes és fontos része a Föld működésének.

Az utóbbi kb. 200 évben azonban az emberek egyre több szén-dioxidot juttatnak a levegőbe, és ez már rossz hatással van a bolygó éghajlatára.

Amikor az emberek egyre több gyárat, autót és erőművet kezdtek használni, sok energiára lett szükség. Ezért rengeteg szenet, kőolajat és földgázt kezdtek elégetni. Amikor ezeket elégetjük, szén-dioxid kerül a levegőbe.

A tudósok mérései szerint:

• régen a levegőben kb. 280 ppm CO₂ volt
• ma már 420 ppm körül van

Ez azt jelenti, hogy ma sokkal több szén-dioxid van a légkörben, mint az ipari forradalom előtt.

Forrás: Tanárnőm ppt-je

Probléma a szén-dioxiddal:

A szén-dioxid egy üvegházhatású gáz. Ez azt jelenti, hogy segít bent tartani a hőt a Föld légkörében. Olyan, mintha egy láthatatlan takaró lenne a Föld körül.

Ha azonban túl sok lesz belőle, akkor:

• több hő marad a légkörben
• a Föld átlaghőmérséklete emelkedik
• változik az éghajlat

A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az elmúlt évtizedek felmelegedésének nagy részét az emberi tevékenység általi megnövekedett üvegházhatású gázkoncentráció okozta.

 

De honnan is jön a szén-dioxid?

Sok emberi tevékenység mellékterméke a szén-dioxid. A legnagyobb források a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a gyárak működése, az erdők kivágása és a cementgyártás.

Amikor erdőket vágnak ki, nemcsak CO₂ kerül a levegőbe, hanem kevesebb fa marad, ami el tudná nyelni azt. Az erdő ugyanis az egyik legnagyobb szén-dioxid megkötő rendszer.

Forrás: Tanárnőm ppt-je

Hogyan segíthetsz?

Sok apró dologgal tudsz hozzájárulni ahhoz, hogy kevesebb szén-dioxid kerüljön a légkörbe! Például, ha kis távolságra lévő helyre mész, akkor menj gyalog vagy biciklivel! Kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából! Húzd ki a töltődet, ha nem használod!

Ne hagyd sokáig nyitva a hűtőt vagy télen az ablakot! Gyűjtsd szelektíven a hulladékot! 

Forrás: AI

A Föld éghajlata egy érzékeny rendszer. Ha odafigyelünk rá, sokat tehetünk azért, hogy bolygónk egészséges maradjon.

Forrás: Internet

Miért fontosak az erdők a klíma szempontjából?

Mekkorák valójában a lábnyomaid a Földön?

 Képzeld el, hogy a Föld egy hatalmas kert! Ebben a kertben minden embernek jut egy darabka föld, amin megtermeli az ételét, biztosítja az energiáját, és „eltakarítja” a hulladékát. De vajon mindannyian csak akkora területet használunk, amennyi jutna nekünk? Erről szól az ökológiai lábnyom.

Forrás

 

Ökológiai lábnyom

Forrás

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, mekkora területre van szükség ahhoz, hogy megtermeljék az ételeinket, biztosítsák az energiánkat, felépítsék az otthonainkat, előállítsák a ruháinkat és tárgyainkat, és elnyeljék a keletkező hulladékot.

 

A Földön kb. 8 milliárd ember él, és összesen kb. 12 milliárd hektár terület áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy fejenként körülbelül 1,5 hektár földterület jutna minden embernek ebből a kertből.

De a valóságban az emberiség átlagosan kb. 2,6 hektár területet használ fejenként. Vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit a Föld hosszú távon biztosítani tud.

 

Karbonlábnyom

Forrás

 

Az ökológiai lábnyom része a karbonlábnyom, ami azt mutatja meg, mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár egy tevékenységünk. Például: autózás, repülés, fűtés, áramhasználat.

 

Ma az ökológiai lábnyomunk kb. 60%-át a karbonlábnyom teszi ki. 1961 óta az emberiség szénkibocsátása több mint tizenegyszeresére nőtt!

Számold ki neked mennyi a karbonlábnyomod ezzel a linkkel!

 

Mit tehetsz ellene?

 

Forrás

Lehet, hogy kicsinek tűnik a szereped, de számít!

-              Kapcsold le a villanyt, ha nem kell!

-              Kerékpározz vagy sétálj rövidebb távon!

-              Ne pazarold az ételt!

-              Használj újratölthető kulacsot!

-              Javítsd meg, amit lehet, ne dobd ki rögtön!

Sok kicsi lépés együtt nagy változást hozhat.

 

Ha mindenki úgy élne, mint te, hány Földre lenne szükségünk? Járj utána a linkeken!

 

Magyar nyelvű link

Angol nyelvű link